Magyar Könyvszemle   116. évf. 2000. 4.szám   Vissza a tartalomjegyzékhez

SZEMLE

A nyíregyházi Szent György Magyar Ortodox Egyházközség könyvállományának katalógusa. Debrecen, A Kossuth Lajos Tudományegyetem Művészettörténeti Tanszékének kiadványa [Alapító-szerkesztő Nagy Márta], 1999. [5], 145 l. /Posztbizánci Közlemények 4./

Az egyházközség könyveinek és kegytárgyainak számbavételét a kultúra iránti szenvedélytől fűtött Úsz István paróchus kezdeményezte; a munkát 1997-ben kezdte el egy munkaközösség, befejeztét a paróchus már nem érhette meg, 1998-ban elhunyt.

A kiadványban Haupt Erik tollából 714 újgörög, Szalai Zsuzsáéból 201 latin, magyar, német, francia, angol, román, illetve bilinguis, trilinguis könyv leírását olvashatjuk. (Itt kell megjegyeznem, hogy a paróchiának mintegy 70 egyházi szláv és cirill betűs román könyve is van; bibliográfiai leírásaikat Földvári Sándor el is készítette, de előttem ismeretlen okok miatt azok nem kerültek be a kiadványba.) Mind Haupt, mind Szalai másfél oldalas bevezetőt írt, amelyekben az állomány kialakulását, hányatott sorsát ismertetik, és felhívják a figyelmet [534a legértékesebb művekre. Haupt ismertette a leírásoknál alkalmazott szempontokat is.

Végigolvasva munkáikat a recenzensen tanácstalanság lesz úrrá. A szerzők ugyanis a közel ezer könyv leírásából nem szerkesztettek bibliográfiát; anyagukat nem rendezték sem ábécé, sem kronológiai sorrendbe, nem látták el nyomda, időrendi és nyelvi mutatókkal (második többnyelvű rész!). A possessorok mutatóját, valamint a rövidítésjegyzéket is hiányolom.

Ily módon, ha az olvasó egy könyvet keres, nincs mit tenni, végig kell böngésznie az egész kiadványt.

Haupt Erik bibliográfiai leírásai jók, tartalmazzák a kötések és a margináliák ismertetését is. Hasznos lett volna, ha munkáját kiegészíti É. L. J. Le Grand Bibliographie hellénique című művének azonosítószámaival.

A recenzens tanácstalansága fokozódik Szalai Zsuzsa sorai olvastán. Ő ugyanis egyszerűen lemásolta a könyvek címlapjait, nemhogy bibliográfiát, de bibliográfiai leírásokat sem készített. A szerzők nevei, illetve a címrendszó (pl. „Calendarium”) a hosszú címlapmásolatokban vannak elrejtve. Az impresszumokban szereplő római számokat nem írta át arab számra, az álneveket (pl. Cornelius a Lapide), és a rövidítéseket nem oldotta fel. Az RMK és a Petrik használata igencsak szükséges lett volna a Magyarországon nyomtatott könyveknél. A kötéseket, a lapszámozást Szalai pontosan közli, a margináliákra utal. Sajnos az ő részében sok a sajtóhiba.

Egyik szerző sem foglalkozott a csonkaságok meghatározásával. Véleményem szerint a kéziratokat külön kellett volna leírni, esetleg függelékben. A kiadványon lektor(ok) neve nem szerepel, pedig lett volna tennivalójuk.

Summázva eddigi észrevételeimet, a könyv kiadását kétévi munka után elsietettnek tartom, hibái elkerülhetőek lettek volna, ha az abban illetékesek nem törekszenek mindenáron gyors eredményre.

Ojtozi Eszter