FEJÉR MEGYEI KÖNYVTÁROS
Fejér megye könyvtárosainak és olvasóinak tájékoztatója XL. évf. 2000/1-2.sz.

* * *

Arató Antal:
Az önkormányzati könyvtárak eredményei, 1999

            A kollégák között köztudott, hogy az 1998. évi statisztikai adatlapokat tavaly év végén kaptuk meg, így az arról az évről szóló adatokat együtt közöljük az 1999. évivel. Mindez jó lehetőségeket biztosít arra, hogy az esetleges változások számbavételével szóljunk röviden a tavalyi eredményekről.

            A könyvtárak száma 104-ről 102-re csökkent: megszűnt a kápolnásnyéki községi könyvtár, amely már két éve szüneteltette a szolgáltatásokat, Szárliget község pedig átkerült Komárom-Esztergom megyéhez.

            1999-ben Ráckeresztúron és Zámolyon szüneteltek a szolgáltatások. 1998-hoz viszonyítva javult a helyzet, akkor a következő hat község könyvtára szünetelt: Baracska, Hantos, Kulcs, Nadap, Ráckeresztúr, Zámoly.

            Az állomány gyarapodása 1999-ben 34.869 állományegység volt, míg 1998-ban 51.774. A csökkenés 33 %-os, egyaránt észlelhető a városi és községi könyvtárak körében. Jelentősen nőtt a beszerzett dokumentumok száma (535-ről 1171-re) Nagyvenyimen, ám itt is elsősorban az ajándékba kapott könyvek révén. Az újonnan vásárolt dokumentumok száma annak ellenére csökkent, hogy az állománygyarapításra fordított összeg mintegy 5 millió Ft-tal nőtt, amit elsősorban az érdekeltségnövelő támogatásnak köszönhetnek a könyvtárak. Ezt mutatja az is, hogy legnagyobb mértékben a városi könyvtárakban emelkedett a beszerzési összeg. (A kilenc városi könyvtárban kerekítve 2 millió Ft, a 94 községi könyvtárban 3 millió Ft a növekedés.) Említésre érdemes, hogy a beszerzett állományegységek száma azért is csökkent, mert nőtt a jóval drágább nem hagyományos dokumentumok (CD-ék, CD-ROM-ok stb.) vásárlása.

            A beiratkozott olvasók száma alig változott, az 500 fős növekedés a városi könyvtárakban (elsősorban Dunaújvárosban) jelentkezett, a községi könyvtárakban az olvasók száma stagnált. Csökkent viszont a látogatók száma, mintegy 30.000 fővel, ami arra utal, hogy csökkent a dokumentumok helybenhasználata, de utalhat arra is - ám ebben egyáltalában nem vagyunk bizonyosak -, hogy egyre több olyan mű kölcsönözhető példányát is beszerzik már a könyvtárak, amelyekből eddig csak egyetlen, az olvasóteremben hozzáférhető művet vásároltak. Ezt (is) jelezheti az, hogy ugyanakkor nem változott a kölcsönzők száma, igaz, a kölcsönzött állományegységek száma összességében némileg csökkent. A csökkenés a községi könyvtárakban mutatkozott, a városi könyvtárakban 14.000 kötettel többet kölcsönöztek 1999-ben, mint 1998-ban.

            Mindebből megállapítható, hogy az elmúlt esztendőben a városi könyvtárak működési körülményei és szolgáltatásai javultak, ám ezt -  néhány kivételtől eltekintve - nem mondhatjuk el a községi könyvtárakról. Mindenesetre a közölt statisztikai adatok jó lehetőséget nyújtanak a könyvtárak (és fenntartóik) számára a két esztendő legfontosabb mutatóinak - összevetve azokat a hasonló nagyságrendű településekével is - összehasonlítására. (Készítettünk egy olyan táblázatot is, ahol a települések nem betűrendben, hanem a lakosság száma szerint követik egymást. Kérés esetén a táblázatokat szívesen megküldjük.)

Arató Antal

 

Arató Antal:
Schmidt Gyula 70 éves

     Az 1950-es években (és később is) sokfelől vezetett út a könyvtáros szakmához. Azt viszont csak Schmidt Gyula mondhatja el magáról, hogy könyvtárosi kinevezése előtt kéményseprő volt. Ugyanis édesapja, nagyapja is ezt a foglalkozást űzte, s a móri polgári iskola elvégzése után ő is megszerezte a segédlevelet, s egy ideig édesapjával együtt dolgozott. (Bizonyára ez is közrejátszott abban, hogy a későbbiekben költői álnevéül a Füstfaragó Flórián elnevezést választotta.) Az ELTE könyvtár szakán - ahol többek között Batári Gyula, Bereczky László, Kiss Jenő, Papp István és Wendelin Lídia voltak az évfolyamtársai - 1955-ben szerzett képesítést. Könczöl Imre kezdeményezésére még az évben kinevezték a Móri Járási Könyvtár vezetőjévé. Munkatársaival (egy fő szervező és egy fő kölcsönző könyvtáros) egy régi épületben, mostoha körülmények között dolgozott: a helyi szolgáltatások biztosítása mellett - vasárnap is kölcsönöztek - 15 községi és számos tanyai, intézményi könyvtárban szervezték a letéti ellátást, végezték a módszertani munkát. Még az ő közreműködésével zajlott le az önálló községi könyvtárak kialakítása, majd 1961 őszén Székesfehérváron vállalt középiskolai tanári és iskolai könyvtárosi állást. Hosszú évekig iskolai könyvtári szakfelügyelő is volt. Tíz éve vonult nyugdíjba, s mint korábban, azóta is elmaradhatatlan résztvevője a székesfehérvári kulturális rendezvényeknek.

     Hetvenedik születésnapja alkalmából a barátok, egykori pályatársak meghitt együttléte köszöntötte őt március 25-én, a székesfehérvári Városi Képtárban. Dőry Magdolna Radnóti-díjas versmondó az ünnepelt költeményeiből adott elő egy csokorra valót, fuvolán közreműködött Kiss Dorottya, s verset mondott még Kisteleki Zoltán előadóművész. Erre az alkalomra jelent meg - "Baráti kiadás"-ban a Füstfaragó Flórián által jegyzett Porszemeim is látni fognak című kis versesfüzet, amely - mint utaltunk rá - Schmidt Gyula harmincegynéhány költeményét tartalmazza. Amikor további jó egészséget kívánunk neki, befejezésül álljon itt egy 1969-ben írt költeménye:

Születésnapomra

                                   Az én gyökereim máshol gyökereznek
                                   Az én ágaim másfelé ágaznak
                                   Ma itt vagyok
                                   Titok vagyok

Arató Antal

NKA pályázatok eredményei

            A Nemzeti Kulturális Alapprogram Könyvtári Kollégiumához tavaly hét pályázatot nyújtott be a megyei könyvtár. Ennek eredményeként az intézmény a következő támogatásokat kapta. A számítógépes katalógus retrospektív konverziójára: 1.000.000 Ft; az országos könyvtári napok Fejér megyei rendezvényeinek megszervezésére: 350.000 Ft;  személyiségfejlesztő, a könyvtáros kommunikációs készségét fejlesztő, valamint Internet használati tanfolyam szervezésére: 300.000 Ft; könyvtárismertető kiadására: 200.000 Ft; a könyvtári arculatterv keretében a könyvtári logo elkészíttetésére: 82.000 Ft.

            A tanfolyamokat ősszel szerveztük meg, a részvételi lehetőségről értesítettük a kollégákat. Az országos könyvtári napok megrendezésére október második-harmadik hetében került sor, a pályázaton nyert összegből az intézmény támogatta az arra érdemes községi, városi rendezvényeket. Érdekeltek a hálózati tagkönyvtárak a könyvtári logo elkészíttetésére nyert összeg felhasználásában is, mert az elképzelés szerint tovább fejleszthető lesz oly módon, hogy - kiegészítve újabb motívumokkal - fel tudják majd használni a megyei hálózatba tartozó községi, városi könyvtárak is. A könyvtárak - jelezve egymást kiegészítő tevékenységüket - ily módon egységes arculattal jelennének meg a könyvtár használói előtt.

 

Coelo auspice vigili labore  -  Ég segélyével éber munkával

 Debreczeni István 85. születésnapja tiszteletére

Frigyik Katalin:
A Debreczeni nyomdászcsalád története

            Székesfehérvár nyomdászat- és művelődéstörténetében jelentős szerepet játszott a Debreczeni nyomdászcsalád. A család három generációja (Debreczenyi Gyula, 1854-1914; Debreczenyi István, 1882-1933; Debreczeni István, 1915) tevékenykedett ebben a szakmában Székesfehérvárott 1897 és 1949 között. Számos színvonalas nyomdaterméket, helytörténeti vonatkozású kiadványokat, szakfolyóiratokat, újságot, iskolai értesítőket, névtárakat, püspöki körleveleket, a megyei és a városi közigazgatáshoz szükséges nyomtatványokat és hirdetményeket, plakátokat, aprónyomtatványokat állítottak elő.

            A Szent István Király Múzeum Könyvtárának gyűjteményében, a múzeum újkortörténeti gyűjteményében, a székesfehérvári Püspöki Könyvtárban, az Országos Széchényi Könyvtárban, a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtárban, a Székesfehérvári Városi Levéltárában és a Fejér Megyei Levéltárban fennmaradt anyagnak a felhasználásával és nem utolsó sorban Debreczeni István visszaemlékezésének segítségével készült el a nyomdatermékek bibliográfiája, valamint a nyomda és a család történetét bemutató kiállítás. A kiállítás megrendezésével és katalógus megjelentetésével a 85. életévét ünneplő, idős mester munkássága előtt kívánunk tisztelegni.

             A Bihar megyéből származó Debreczeni család nyomdaalapító tagja, Debreczenyi Gyula Budapesten tanulta ki a szakmát. Betűszedőként dolgozott felváltva Budapesten a Szent István Társulat és a Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet Könyvnyomdáiban, valamint Székesfehérvárott a neves Számmer nyomdában. 1882-ben került végleg Fehérvárra, amikor a Csitári testvérek által vásárolt nyomda művezetője lett. 1897-ben önállósította magát, és megnyitotta nyomdáját az Iskola (ma Oskola) utca 11. szám alatt. A századfordulón a nyomdaalapításhoz felvett hitel törlesztése, a nyomda fenntartása és nagyszámú családjának eltartása gazdasági helyzetének megrendüléséhez vezetett, a nyomdavállalkozás megingott, és Debreczenyi Gyula eladósodott. Az adósságot sógora, a Kölcsönös Segélyző Egylet tisztviselője, Kusovits Lajos vállalta át oly módon, hogy iparengedélyért folyamodott, és saját neve alatt vitte tovább a vállalatot, amely akkor már az Iskola utca 4. szám alatt működött. Debreczenyi Gyula egyik fia, István aki szintén Budapesten tanulta ki a nyomdászatot visszajött Fehérvárra, és a Kusovits nyomda üzletvezetője lett.

            Debreczenyi István visszafizette a családon belüli adósságot, és 1906-ban önállósítva magát visszavette a családi vállalkozást. A nyomdát átköltöztette a Szent János köz 2. szám alá, és minden törekvése arra irányult, hogy a kor követelményeinek megfelelően korszerűsítse: villanymeghajtású gyorssajtókat és új, modern betűanyagot vásárolt. Jelentős esemény volt a város és a Debreczenyi nyomda életében is a Székesfehérvárott megrendezett Országos ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági kiállítás és vásár 1927-ben. Debreczenyi István szép sikert ért el, hiszen bemutatott nyomdatermékeit aranyéremmel tüntették ki. Számos bizottság tagjaként is szolgálta a nyomdász szakmát. Nyomdaüzemével tagja volt a Vidéki Nyomdatulajdonosok Országos Szövetségének. Részt vett a nyomdász segédeket vizsgáztató bizottságok munkájában. Elnöke volt a Székesfehérvár Kerületi Nyomdai Békéltető Bizottságnak és az Országos Vidéki Bérszabályzati Bizottságnak. Összekötő volt az Országos Nyomda- és Rokonipari Egyesület és a székesfehérvári illetve Fejér megyei szakszervezet között. Szakmája iránti szeretete, szorgalma eredményezte azt, hogy a nyomda virágkora több mint 30 éves tevékenységének idejére esett.

            Debreczenyi István fiát, ifjabb Debreczeni Istvánt tudatosan nevelte a nyomdász szakmára. Bár 1933-ban bekövetkezett halála után a nyomda pár évig az özvegy nevén működött, de fia az érettségi után már itt volt tanonc, és itt kezdett el segédként dolgozni. 1937-ben visszavette a család által eredendően használt "Debreczeni" névalakot. 1938-ban mestervizsgát tett, és önállósította magát. A második világháború ugyan megakasztotta a nyomda fejlesztését, korszerűsítését, de a berendezésekben nem esett kár, így a háború után Debreczeni István nagy lendülettel indította újra nyomdáját. 1949. december 30. - ez a dátum a Debreczeni nyomdászcsalád önálló tevékenységének végét jelentette. Államosították a nyomdát, lefoglalták a berendezést, a papírraktárat, készpénzt és mindent, ami a család megélhetését jelentette. Ezt követően Debreczeni István még két évig gépmesterként dolgozhatott a Minerva nyomdában, majd pályamódosításra kényszerült. Tíz évig autószerelőként dolgozott. A szakma jobb elsajátítása végett beiratkozott a Ságvári Endre Gépipari Technikumba és technikusi érettségit tett. Az új, összevont fehérvári nyomda vezetője 1962-ben hívta vissza Debreczeni Istvánt a nyomdász szakmába. 1981-es nyugdíjba vonulásáig a fehérvári nyomda, majd még tíz évig a Heti Világgazdaság című lap korrektoraként dolgozott. Debreczeni István nagy megbecsüléstől övezve fejezte be a HVG korrektúrázását és ezzel a nyomdász tevékenységet 1991-ben.

Frigyik Katalin

 

Arató Antal :
Ottlik Géza Iskola a határon című regényének olvasottsága,
kölcsönzésének indítékai

     Kamarás István olvasáskutató azzal a kéréssel fordult az elmúlt év januárjában a megyei könyvtárhoz, hogy szeretne biztos adatokat kapni arról, hogy kik és milyen indítékokkal olvassák, kölcsönzik Ottlik Géza ismert regényét. Ezt követően körlevelet küldtünk a városi és nagyközségi könyvtárak vezetőihez, amelyben kértük, hogy egy évig jegyezzék fel a könyvet kölcsönző olvasók adatait (kor, nem, foglalkozás), valamint a kölcsönzés indítékait.

     Felhívásunk - ez már 2000. januárjában derült ki - nem volt túlságosan eredményes, a megyei könyvtár mellett mindössze öt könyvtár vállalkozott az egyébként minimális többletmunkát jelentő feladatra, ami ha másra nem, arra is jó lett volna, hogy a könyvtáros szembesüljön azzal, hogy a könyvtára rendelkezik-e megfelelő példányszámú művel. Az adatgyűjtésben való szíves közreműködést - Kamarás István nevében is - tehát a következő könyvtáraknak köszönjük meg: Székesfehérvári Városi Könyvtár Széna téri és Széchenyi úti fiókkönyvtára; József Attila Városi Könyvtár (Dunaújváros); Vas Gereben Városi Könyvtár (Enying); Bodajki Községi Könyvtár.

     A hat könyvtárban összesen 98-an kölcsönözték ki Ottlik regényét egy év alatt. Legtöbben (58 fő) a megyei könyvtárban, legkevesebben (2 fő) a bodajki könyvtárban.

     A kölcsönzők megoszlása: középiskolás (17-19 éves) 58 fő (59 %); főiskolás, egyetemi hallgató, (20-26 éves) 22 fő (23 %); egyéb (19 évestől) 18 fő (18 %). Az egyéb kategóriába soroltak között hárman munkanélküliek, ketten pedagógusok, de van közöttük vállalkozó, eladó, könyvtáros, kereskedő stb.

     A kölcsönzés indítékai között 75-en (77 %) azt jelölték meg az olvasók, hogy a könyv kötelező vagy ajánlott olvasmány. Érdemes megemlítenünk, hogy a főiskolások, egyetemisták körében  minden esetben azért kölcsönözték a könyvet - legfeljebb néhányan másként fogalmazták meg ezt. (Pl. "A tanulmányaimhoz kell.") Az egyéb kategóriába sorolt olvasók közül heten szintén azért kölcsönözték a könyvet, mert a tanulmányaikhoz szükséges (esti tagozaton végzik a középiskolát), vagy pedig - mint néhány esetben kiderült -, a középiskolás gyermekük részére vitték el.

     A 98 kölcsönző közül 23-an (23 %) vitték el a könyvet egyéb indítékból: hallottak a műről, a szerzőről, vagy olvastak róla, de előfordult, hogy valaki - éppen egy könyvtáros kollégánk - "régi adósságot" kívánt törleszteni a mű elolvasásával. Bár nincs rá közvetlen adatunk, joggal  feltételezhető, hogy a pedagógusok azért kölcsönözték a könyvet, hogy annak a tanítási órán történő bemutatására, elemzésére felkészüljenek.

     Összességében megállapíthatjuk tehát, hogy Ottlik Géza - immár klasszikus értékű - művét elsősorban azért olvassák, mert kötelező vagy ajánlott olvasmány. Mindemellett a regény olvasóinak egy másik, kisebb csoportja (23 %) azt is jelzi, hogy az, ha szerényen is, de jelen van a spontán olvasó érdeklődés bizonyos színterein.

Arató Antal

"Valamint a házat is alulról kezdik építeni, azonképpen a magyar irodalom olvasóközönségének nevelését is alul, a gyerekeknél kell kezdeni."          Benedek Elek

Endrédiné Szabó Erika:
Óvodások könyvtárhasználatra nevelése

a bicskei Nagy Károly Városi Könyvtár gyermekkönyvtárában

Azért választottam a könyvtárosi munkakörök közül a gyermek olvasószolgálatot, azért érzem a szívemhez legközelebb állóknak az óvodásokat, mert a kisgyermek szemének csillogásából tudom, hogy biztos alapot építek, munkám során sikereket érhetek el, s vágyaim között szerepel, hogy a mai "emberpalánták" felnőttként is olvasók maradjanak.

Egy adott társadalom ismeretei dokumentumokban öltenek testet, a könyvtárak feladata ezeket gyűjteni, megőrizni, feltárni és a használók rendelkezésére bocsátani.

            Az óvodások az a legfiatalabb korosztály, mely meg akarja ismerni a körülötte lévő világot, az óvoda az az intézmény, mely a családra építve szervezett keretek között ezt lehetővé teszi számukra. A kisgyermekhez az irodalom szóbeli formában jut el, a mesék, a versek megismeréséhez közvetítőkre van szüksége. A közvetítők egyike lehet a gyermekkönyvtáros is.

            10 éve dolgozom gyermekkönyvtárban, ez idő alatt tudatosult bennem, hogy a könyvek birodalmát már az iskolába lépés előtt célszerű megismertetni a gyerekekkel. A legtöbb óvodás számára a könyvtárban tartott csoportos foglalkozások keretében nyílik erre lehetőség. Ennek megvalósításához az óvónők és könyvtáros közötti jó személyes kapcsolat kialakítása szükséges.

            Igazolt tény, hogy a gyermekkori első könyves élményeknek meghatározó szerepük van a későbbi olvasóvá válás folyamatában. A gyerekek érdeklődését azért fontos felkelteni már óvodás korban a könyvek és a könyvtár iránt, mert megfelelő orientáció nélkül nem lehet eredményes a későbbiekben a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása sem az iskolai, sem a közművelődési könyvtárakban. Munkám során azt tapasztalom, hogy azok az óvodások, akik rendszeresen jártak csoportos foglalkozásokra könyvtárunkba, iskolás korukban bátran és szívesen jönnek vissza hozzánk, ügyesen eligazodnak a könyvek birodalmában, szívesen töltik szabadidejüket is intézményünkben.

            A gyermekkönyvtár bekapcsolódása az óvodások irodalmi nevelésébe

            Az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint az óvodai nevelőmunka szabályozása két szinten, a központi alapprogramban és a helyi nevelési programban történik. Az alapprogram az általános elveket tartalmazza. A bicskei - 7 tagóvodából álló - Összevont Városi Óvodának elkészült a helyi nevelési programja, mely a könyvtárban is megtalálható, s 1999. szeptember 1-től, a kis- és vegyes csoportokban került bevezetésre. Örömmel tapasztaltam, hogy az Egyéb kapcsolatok című részben az alábbiak olvashatók: "Igénybe vesszük a közművelődési intézmények által kínált lehetőségeket. Könyvtárlátogatások: gyermekfoglalkozások, gyermekrajzpályázatok, kiállítások."

            Az óvónők pozitív véleményét tükrözi a könyvtárról, hogy a helyi nevelési programban szerepelnek az intézményünk által nyújtott lehetőségek.

A csoportos foglalkozásokon kívül több alkalommal hirdetett könyvtárunk rajzpályázatot, melyen óvodások is részt vettek. Májusban "Magyar népmesék képekben" címmel, 360 meseillusztrációból (közülük kb.190 óvodás rajz) készítettünk kiállítást könyvtárunkban. Az eredményhirdetés után a gyerekeknek Boldizsár Ildikó mesekutató mesélt, a legkisebbek nagy örömére.

            Az óvodákban nincsenek videomagnók, ezért gyakran járnak a csoportok filmvetítésre a könyvtárba. Az 1998/99-es tanévben 5 alkalommal került erre sor. A gyerekek kedvelik a rajzfilmeket, szívesen nézik a Vukot, a Lúdas Matyit.

Évente több csoport 6-8 foglalkozásból álló foglalkozássorozaton vesz részt a gyermekkönyvtárban, de vannak olyan csoportok is, akik évente 1-2 alkalommal látogatnak el hozzánk. Az 1998/99-es tanévben két óvodáscsoport foglalkozássorozaton vett részt, míg 3 csoport ritkábban, de rendszeresen járt foglalkozásokra. Városunkban a 6 tagóvodából jelenleg kettőből jönnek csoportok, ennek legfőbb okát az óvónők az intézmények közötti távolságban látják. Szerintem az is problémát jelent, hogy a pedagógusok egy része nem használója a könyvtárnak, s ezért azt sem tartja fontosnak, hogy megismertesse óvodásaival. Én a könyvtári lehetőségekre minden tanév elején felhívom a pedagógusok figyelmét levélben és személyes beszélgetések során. Akik e lehetőségeket szívesen veszik, azok örömmel jönnek könyvtárunkba, s jól érzik magukat a könyvek birodalmában.

A foglalkozások témái, tervezés, előkészítés

Az óvodás foglalkozások témái az óvodai nevelési programhoz igazodnak. A legkedveltebb témák az évszakokhoz, ünnepekhez (Mikulás, karácsony, farsang, március 15., húsvét, anyák napja) kapcsolódóak. A gyerekek kedvelt témái a háziállatok, közlekedés, testünk, egészséges életmód.

            Azoknál a csoportoknál, ahol foglalkozássorozatot tervezek, feltétlenül fontosnak tartom, hogy az óvónővel közösen válasszuk ki a témákat, készítsük el az ütemtervet a tanév elején. (Ettől természetesen eltérhetünk, de csak közös megegyezéssel.) A foglalkozásokra való módszertani felkészüléshez, az elvi alapok megismeréséhez Tóth Gyuláné: Gyermekkönyvtári csoportos foglalkozások című kiadványból sok hasznos ismeretet merítettem. Az egyes foglalkozások részletes forgatókönyvét önállóan készítem el. Ezek a forgatókönyvek az évek során mindig kicsit átalakulnak, változnak, ha új ötletet olvasok a szakirodalomban, vagy hallok kollégáimtól, igyekszem azokat kipróbálni. Segítséget az óvónőktől abban kérek, hogy tájékoztassanak azokról a versekről, dalokról, melyeket a témával kapcsolatosan tanultak a gyerekek.

            Minden témához előre kiválogatom a saját könyvtáram állományából a korosztálynak szóló mesés, verses, képes és ismeretterjesztő könyveket. Ezek a könyvek képezik az alapját a foglalkozásokra készített kiállításoknak. Az előre kikészített könyveket a gyerekek kézbe vehetik, nézegethetik a foglalkozások végén. Minden alkalomra kiválogatom a témához illő hanganyagot is, főleg gyermekdalokat, Halász Judit, Gryllus Vilmos dalait. A gyermekfolyóiratok régebbi és új számait is igyekszem felhasználni, legtöbbször a Dörmögő Dömötört és a Buci Macit. Törekszem arra, hogy a foglalkozások összeállításánál változatos módszereket alkalmazzak, hogy a gyerekek figyelmét 50-60 percre lekössem. A gyerekek a foglalkozások végén apró ajándékokat kapnak, melyek legtöbbször fénymásolt színező lapok.

            A foglalkozások előtt minden alkalommal hasonló módon rendezem be a gyermekkönyvtárat. Bútormozgatással a meséskönyvek polca előtt kb. 20 m2-es területen alacsony méretű székeket, párnákat helyezek el félkörben. Fontosnak tartom, hogy a foglalkozás során én is hasonló magasságú széken üljek, mint a gyerekek, ezzel is kicsit közelebb kerülve hozzájuk és csökkentve a köztünk lévő távolságot.

            Az óvodások vendégségbe jönnek a könyvtárba, számukra különleges alkalom a könyvtárlátogatás, én is megkülönböztetett figyelmet fordítok arra, hogy ruhámmal, kedvességemmel jó házigazda módjára viselkedjek.

            Kollégáim is egyetértenek velem abban, hogy az óvodás foglalkozások ideje alatt megváltozik a könyvtár kicsit merev, távolságtartó, csendes atmoszférája, s közvetlenebbé, vidámabbá válik még az ott lévő felnőttek számára is.

            Kitűzött célok

Mielőtt az első foglalkozássorozatot tartottam végiggondoltam, melyek azok a célok, amelyeket el kívánok érni a csoporttal az oktatási év végére. Ezeket a célokat azóta többször átgondoltam és ma - több foglalkozássorozat után - az alábbiakat tartom fontosnak:

1.   A gyerekek érdeklődésének felkeltése a könyvek és a könyvtár iránt.

2.   A könyvtár épületének, az itt lévő dokumentumok sokféleségének megismertetése.

3.   A gyerekek sajátítsák el a könyvvel való helyes bánásmódot, miközben a könyvtáros a könyvek szeretetére ösztönzi őket!

4.   Az óvodások az egyes témákhoz nézegetésre kiválogatott könyvek segítségével ismerjenek meg minél több korosztályuknak szóló kiadványt!

5.   A foglalkozásokon elhangzó mesék, versek által jussanak a gyerekek irodalmi élményekhez!

6.   A foglalkozások adjanak alkalmat arra, hogy a gyerekek a már meglévő ismereteiket elmélyíthessék az új környezetben való felidézés, ismétlés során!

7.   A képolvasás ösztönözze a kicsiket arra, hogy az iskolában pozitívan viszonyuljanak az olvasási technika elsajátításához!

8.   A könyvtári foglalkozáson szerzett élmények minél több gyereket késztessenek arra, hogy szüleikkel is ellátogassanak a könyvtárba, beiratkozzanak, kölcsönözzenek!

9.   Iskolásként is szívesen térjenek vissza a gyerekek, s töltsék szabadidejük egy részét a gyermekkönyvtárban.

A kitűzött célok eléréséhez minden alkalommal igyekszem a megfelelő módszereket kiválasztani.

            A foglalkozásokon alkalmazott módszerek

            Törekszem arra, hogy a gyerekek életkori sajátosságaihoz igazodó módszereket válasszak. Tudatosan odafigyelek rá, hogy az óvodások fő tevékenységi formája a játék, ezért a könyvtári foglalkozásokat is a játékosságnak kell áthatnia. A kisgyermekek nagyon kíváncsiak, ezért érdeklődésük felkeltése és fenntartása változatos módszerek és eszközök segítségével 50-60 percig is lehetséges. Néhányat szeretnék bemutatni az általam alkalmazott módszerek közül.

1.   Irányított beszélgetés

A könyvtárostól elvárás, hogy jól tudjon kérdezni, a feltett kérdések a gyerekek számára egyértelműek legyenek. A módszer aktivitásra ösztönzi a kicsiket.

2.   Mesélés

Az irodalommal e korosztály szóbeli formájában ismerkedik, ehhez közvetítőkre van szükség. Szívesen hallgatnak mesét az óvodások. Legtöbbször fejből mesélek, de kezemben a könyv, amiben a mese olvasható. A meséléshez jó módszertani útmutató található Bocsák Veronika - Benkő Zsuzsanna - Hölgyesi Gyöngyi: Olvass nekem! című könyvében.

3.   Verselés, mondókázás

A vers zeneiségével ragadja meg az óvodásokat. A foglalkozásokon több formában is szerepel:

        •        Érdeklődés felkeltésére, az én felolvasásomban.

        •        Közös versmondás a gyerekek kérdező kíváncsiságára alapozva. (Pl. Tamkó Sirató Károly: Késő ősz.)

        •        Gyerekek által óvodában tanult versek közös felidézése.

        •        Mondókatanulás. (Pl. gyerekek megmozgatására az őszi foglalkozáson Fújjad szél a fákat!)

4.   Zenehallgatás

        •        Könnyűzenei művek. (Pl. Halász Judit, 100 Folk Celsius együttes gyermekdalai.)

       •        Népzenei alkotások. (Pl. Farsang című foglalkozáson Szvorák Katalin előadásában Névcsúfolók, Táncdallamok.)

        •        Komolyzene. (Pl. Március 15. -ei foglalkozáson Kodály Zoltán: Háry János című darabjából a Toborzó.)

5.   Gyermekdalok közös éneklése

Az óvodában tanult dalokat adják elő a gyerekek.

6.   Találós kérdések

Fejtörésre, gondolkodásra ösztönzi a kicsiket.

7.   Játék.

A foglalkozásokon alkalmazott játékok többsége szerepjáték. A gyerekeket aktivitásra ösztönzi, lehetőséget nyújt mozgásra, általában a felnőttek is bekapcsolódnak a játékba.

        •        Pl. A répa című mese dramatizálása bábok, zene segítségével.

        •        Régi farsangi bál felelevenítése.

        •        Kisbabás játék.

        •        Katonás játék.

        •        Vásári játék.

8.   Bábozás

Pl. A Kitrákotty mesét általam készített pálcika bábokkal játsszuk el közösen a gyerekekkel, a Barátaink a háziállatok című foglalkozáson.

9.   Manuális tevékenység

        •        Hajtogatás (fenyőfa, csákó).

        •        Süni készítése burgonyából, fogvájóból.

E tevékenység több felnőtt segítségét igényli, de az elkészült egyszerű alkotásokat a gyerekek foglalkozás után örömmel viszik haza.

10. Önálló könyvlapozgatás, képolvasás

Erre a foglalkozások végén kerül sor. Volt olyan óvodás csoportom, akik 10-15 percen keresztül elmélyülten nézegették a könyveket, suttogva mutogatták társaiknak, óvó nénijüknek és nekem, ha ismerős rajzra, mesére bukkantak. Fontos, hogy minden gyerek kapjon a kezébe könyvet. Tapasztalatom, hogy azok az óvodások, akik beiratkoznak a könyvtárba első alkalmakkor olyan könyveket kölcsönöznek, melyek a foglalkozás során felkeltették érdeklődésüket.

11. Dicséret, ajándékozás

A gyerekek pozitív megnyilvánulásait igyekszem szóbeli dicséretekkel elismerni, ennek szerepét nagyon fontosnak tartom, mert ösztönző hatással van a gyerekekre. A foglalkozás végén az ajándék színező lapok is a jutalom szerepét töltik be, de ezen túl lehetőséget adnak arra, hogy az óvodában vagy otthon újra felidézzék a könyvtári élményeket.

            Az itt felsorolt módszerek és eszközök változatos alkalmazásával már 4-5 éve többnyire sikeres foglalkozásokat tartok óvodásoknak. Két egyforma foglalkozásom még soha nem volt, hiszen a gyerekek is különbözőek; érdeklődésük, figyelmük nem egyforma. Az egyes csoportok összetétele, létszáma is különböző, s ehhez nekem igazodnom kell! 15-20 fős óvodás csoportnál sokkal több lehetőségem van a gyerekek aktivitásának ösztönzésére, mindenki elmondhatja a véleményét, több manuális tevékenységre nyílik lehetőség, mindenki szerepelhet a bábozásban, közös mesére, verselésre is több idő jut. Sajnos van olyan óvodás csoportom is, ahol 30 feletti a csoportlétszám, itt nehezebb megvalósítani, hogy minden gyerek aktív részese lehessen a foglalkozásnak. A módszerek és eszközök szemléltetésére, valamint az általam elkövetett hibák felismerésére kiválóan alkalmas az a videofelvétel, melyet a helyi televízió segítségével állítottam össze két óvodás foglalkozásról 25 percben. Az első részben március 15-ei könyvtári ünnepségről láthatók részletek 1997-ből, a második részben az 1998. évi karácsonyi készülődésről. A foglalkozások többségéhez részletes forgat-

tókönyveket készítettem, melyeket az érdeklődőknek szívesen megmutatok.

A március 15-ei foglalkozás az 1997-ben, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán készült szakdolgozatomban is szerepel 7 más témájú forgatókönyvvel együtt.

Tapasztalataim

            A gyermekkönyvtár feladata a 14 éven aluliak könyvtári ellátása, ezen belül jelentős szerepet vállalhat az olvasóvá nevelés folyamatában. Az olvasási technika elsajátítása előtt is kedvezően befolyásolható a legfiatalabb korosztály irodalomhoz, könyvhöz, könyvtárhoz fűződő viszonya. Szülők, óvónők, könyvtárosok együtt, sokféle könyves élményhez juttathatják a gyerekeket, elősegíthetik olvasóvá válásukat. Ahhoz, hogy egy óvodás csoport ellátogasson a könyvtárba a könyvtáros és az óvónő között személyes kapcsolat kialakítása szükséges. Az 1996-ban óvónők körében végzett felmérés is bizonyítja, hogy a kezdeményező szerepet a könyvtárostól várják. Tapasztalatom, hogy azok az óvónők hozzák csoportjaikat a könyvtárba, akik maguk is olvasók és tudják, hogy az olvasóvá válást meghatározzák a gyermekkori első könyves élmények, fontosnak tartják, hogy az óvodásaik irodalommal, könyvekkel kapcsolatos első benyomásai pozitívak és egy egész életre szólóak legyenek. Megbíznak a könyvtárosban, együttműködnek vele és bíznak a foglalkozások sikerében.

            Az általam tartott foglalkozásokon beigazolódott, hogy a könyvtári környezet, a könyvtáros személyisége, a foglalkozáson elhangzott irodalmi, zenei alkotások, esztétikai, irodalmi, zenei és érzelmi élményekhez juttatják a gyerekeket. A gyerekek tapasztalják, hogy az egyes témákhoz más és más könyvekben találnak képeket, meséket.

             Foglalkozássorozat keretében kb. 250 különböző, a korosztálynak szóló könyvet vehettek kezükbe a gyerekek egy év alatt, ez jelentős szám a könyvajánlás területén.

            A legfőbb célomat remélem minden alkalommal sikerült elérnem, és a gyerekek irodalmi élményekkel gazdagodva távoztak a könyvtárból, s mindig szívesen visszatérnek.

            Az elmúlt évek statisztikái alapján az általam tartott óvodás foglalkozások száma:

                       1995                            15 alkalom

1996                           30 alkalom

1997                           19 alkalom

1998                           21 alkalom

1999. májusig              10 alkalom

Óvodás beiratkozott olvasók száma (zárójelben a gyermek beiratkozók száma):

                        1995                           35 fő       (626)

                        1996                           42 fő       (676)

                        1997                           37 fő       (660)

                        1998                           35 fő       (749)

                        1999. májusig 20 fő       (447)

            Tisztában vagyok vele, hogy nem értem el nagy eredményeket az óvodások olvasóvá nevelése területén, de kellemes órákat szereztem kisgyerekeknek, akik messziről megismernek az utcán, meghívnak óvodájukba, szívesen beszélgetnek, játszanak, rajzolnak velem, ha szüleikkel betérnek a könyvtárba. Tapasztalom, hogy a szülők nem szívesen íratják be óvodás gyermeküket, úgy vélik, még nem tud olvasni, sok könyve van otthon is, az elvitt dokumentumokra vigyázni kell, vissza kell hozni, erre nekik nincs idejük, s egyébként eleget jár a gyermek az óvodával a könyvtárba. Az indokokat meg kell értenem, de úgy vélem, a legnagyobb probléma az, hogy a szülők ritkán olvasnak fel meséket, verseket gyerekeiknek, s néha még a napi problémák megbeszélésére sincs idejük. Boldizsár Ildikó mesekutató május 26-án este a mese, a felolvasás fontosságáról beszélt felnőtt olvasóinknak, sajnos rendezvényünkre nagyon kevés szülő jött el. Ennek ellenére én gyermek könyvtárosként továbbra is szeretném népszerűsíteni a meseolvasást, a szülők és óvodások közös könyv-

tárhasználatát. Terveim között szerepel "mese-délutánok" szervezése, ahol közösen olvasott mesékhez rajzokat, bábokat készítenénk, közösen játszhatnának kicsik és felnőttek.

            Az évek során több szakmai problémám merült fel, melyeket szeretnék most nyilvánosságra hozni. Tudom, hogy az óvodásokkal való foglalkozás csak egy apró része a gyermekkönyvtári munkának, erről a témáról kevés publikáció jelenik meg a szaksajtóban. Szakdolgozatom írásakor a 38 tételből álló irodalomjegyzék összeállításakor is csak elvétve egy-egy területi híradóban, az Óvodai nevelésben találtam erről szóló írásokat. Óvodásoknak tartott foglalkozások forgatókönyveiből még kevesebb van, pedig néhány jól bevált forgatókönyvet szívesen hasznosítanék. Talán egyszer akad valaki, aki összegyűjti és közzéteszi az ország gyermekkönyvtáraiban kipróbált és sikerrel alkalmazott foglalkozásvázlatokat.

            A gyermekkönyvtárostól elvárás, hogy pedagógiai, pszichológiai ismeretekkel is rendelkezzen. Munkám során érzem, hogy erre nagy szükség van. Sajnos nekem főiskolai könyvtáros képesítésem van, egy tanítói diploma megszerzését kisvárosi könyvtárunk már nem tudja támogatni. Jónak tartanám, ha létezne gyermekkönyvtáros képzés vagy továbbképzés valamilyen formában főiskolán, vagy továbbképzés keretében.

            Befejezésül néhány személyes élményemet idézve bíztatom kollégáimat, hogy kapcsolódjanak be az óvodások irodalmi nevelésébe a könyvtárban tartott csoportos foglalkozásokkal.

Évek óta gyűlnek a fiókomban a kedves rajzok, apró ajándékok, melyekkel a legkisebbek leptek meg. Az apró kezek munkáját nézegetve büszke vagyok rá, hogy ezekkel a kis "emberpalántákkal" én ismertethettem meg a könyvek csodálatos birodalmát.

Pár éve már egyre több olyan elsős, másodikos kisdiák van, akik osztályukkal könyvtárlátogatásra jönnek, s ilyenkor a tanító nénik előtt elmesélik ki járt már itt, mit csinált akkor a gyermekkönyvtárban. A legtöbb gyerek nem felejti el a nevem, emlékszik a répamesére, csákóhajtogatásra, zenehallgatásra stb. Ilyenkor büszkén csillog a szemük, hogy ők már ismerik a gyermekkönyvtárat, s ekkor az én szívemet is valami melegség járja át.

Endrédiné Szabó Erika

(Az előadás 1999. június 8-án az MTA Veszprémi Területi Bizottsága Könyvtártudományi Munkabizottsága által szervezett Fiatal kutatók konferenciáján hangzott el.)

Klausz Gábor:
Helyzetkép a könyvtári ellátásról
 

            Gárdony város önkormányzata a településen 3 könyvtárat működtet. A központi könyvtár Gárdonyban a Szabadság út 14. szám alatt található. 244 m2 alapterületen több mint 23000 kötet könyv, 4 féle napilap, 37 féle hetilap és folyóirat, 1043 hangzó dokumentum (lemez, kazetta, CD), 37 videokazetta, közel 50 CD-ROM várja az érdeklődőket. A könyvtár 2 számítógéppel rendelkezik (az egyik folyamatosan az olvasói igényeket szolgálja), kétféle Internet-hozzáférése van (telefonos hálózaton és kábeltévé rendszeren keresztül). Az eszközeink fölös kapacitását kihasználva térítés ellenében fénymásolást és nyomtatást végzünk, adunk és fogadunk fax-üzeneteket, e-mailt, s önköltséges alapon használható az Internet (a telefonos 12 Ft/perc, a kábeles 5 Ft/perc). A  könyvtár heti nyitvatartási ideje 37 óra.

            1998-ban (szeptember 30-áig) 925 beiratkozott olvasó volt, ebből 14 év alatti 215 fő. 14 év alatti látogató: 2137, ebből kölcsönző: 854, kölcsönzött dokumentumok száma: 2393. 14 év feletti látogató: 6220, ebből kölcsönző: 4281, a kölcsönzött dokumentumok száma: 19.380 db.

            1999-ben (szeptember 30-áig) 940 beiratkozott olvasó volt, ebből 14 év alatti 227 fő. 14 év alatti látogató: 2307, ebből kölcsönző: 949, kölcsönzött dokumentumok száma: 2574. 14 év feletti látogató: 6413, ebből kölcsönző: 4665, kölcsönzött dokumentumok száma: 20605. Az olvasók száma és a forgalom egyaránt mérsékelt emelkedést mutat (2-7%).

            A könyvtári dolgozók: 1 felsőfokú végzettségű vezető (teljes munkaidőben), 1 középfokú

végzettségű könyvtáros  (heti 30 órás, ebből 4 óra Agárdon), 1 középfokú végzettségű könyvtáros (heti 30 órás) jelenleg tanítóképző főiskolára jár, 1 középfokú végzettségű  adminisztrátor (heti 20 órás), 1 8 ált. isk. végzettségű takarítónő (heti 20 órás).

Ebben  a könyvtárban folyik az állománygyarapítás és feldolgozás az összes könyvtár számára (évente kb. 1400 dokumentum megrendelése, állománybavétele, feldolgozása, a katalógusok építése).

            Agárdon a Márvány utca 27. szám alatt lévő Közösségi Házban működik a városrész fiókkönyvtára 177 m2 alapterületen. A könyvtárban 10643 kötet könyv, 2 féle napilap, 10 féle hetilap és folyóirat, 80 hangzó dokumentum (hanglemez, CD) található. Az 1999. szeptemberétől számítógép is van, amely a közművelődési feladatok mellett a könyvtár állományának nyilvántartására is alkalmas lesz majd. Folyamatban van a korábbi betörések során kifosztott zenei részleg felszerelése erősítőkkel és fejhallgatókkal, amelyre remélhetőleg az 1 %-os felajánlások fedezetet biztosítanak majd. A könyvtár heti nyitvatartási ideje 28 óra.

1998-ban (szeptember 30-áig) 384 beiratkozott olvasó volt, ebből 14 év alatti 138 fő. 14 év alatti látogató: 1781, ebből kölcsönző: 670, a kölcsönzött dokumentumok száma: 2449. 14 év feletti látogató: 2021, ebből kölcsönző: 1259, a kölcsönzött dokumentumok száma: 6796.

1999-ben (szeptember 30-áig) 453 beiratkozott olvasó volt, ebből 14 év alatti 199 fő. 14 év alatti látogató: 2117, ebből kölcsönző: 882, a kölcsönzött dokumentumok száma: 2838. 14 év feletti látogató: 2133, ebből kölcsönző: 1269, a kölcsönzött dokumentumok száma: 6859. A forgalmi adatok közül a legjelentősebb a beiratkozott olvasók számának növekedése: 18 %, főként a 14 éven aluliak körében örvendetes a növekedés (44%!).

            A könyvtári dolgozók: 1 középfokú végzettségű könyvtáros (heti 20 órás),  jelenleg főiskolás, 1 középfokú végzettségű könyvtáros (heti 8 órában Agárdon), 1 fő 8 ált. isk. végzettségű takarítónő (heti 20 órás).

            Dinnyésen a kastélyban működik a könyvtár 16 m2 alapterületen. Állománya 3976 kötet könyv. Heti nyitvatartási ideje 4 óra.

            1998-ban (október 30-áig) 32 beiratkozott olvasó volt, ebből 14 év alatti 17 fő. 14 év alatti látogató: 175, ebből kölcsönző: 148, a kölcsönzött dokumentumok száma: 481. 14 év feletti látogató: 134, ebből kölcsönző: 108, a kölcsönzött dokumentumok száma: 477.

            1999-ben  (október 30-áig) 52 beiratkozott olvasó volt, ebből 14 év alatti: 36 fő. 14 év alatti látogató: 247, ebből kölcsönző: 220, a kölcsönzött dokumentumok száma: 398. 14 év feletti látogató: 243, ebből kölcsönző: 196, a kölcsönzött dokumentumok száma: 644. Mind a beiratkozott olvasók száma, mind a forgalmi adatok  jelentős emelkedést mutatnak  (40-60 %).  A könyvtárosi munkát jelenleg megbízási szerződéssel végzi egy középfokú végzettségű kolléganő.

            1999-ben a minisztérium által meghirdetett könyvtári telematikai pályázaton 500 ezer forintot nyertünk, a szerződést a napokban megkapjuk. Ebből 2 korszerű, multimédiás gépet  vásárolunk, amely Agárdon és Gárdonyban az olvasói igényeket szolgálja majd. Vásárolunk továbbá 2 db 486-os DX számítógépet, amelyeken a Textlib integrált könyvtári program fut majd. Agárdon megtörtént a hálózat tesztelése, még ebben az évben kiépíttetjük a kábeltévés Internetet. Óriási feladat lenne a könyvtári munkafolyamatok (megrendelés, nyilvántartás, kölcsönzés) számítógépesítése, erre azonban a jelenlegi létszám nem elegendő. A jövő évben el kell(ene) végeznünk az állományrevíziót (az elavult, fölösleges könyvek törlését), a vonalkódozást, az adatbázis feltöltését, hogy majd a kölcsönzés gépesítése is elkezdődhessen. A napi feladatok ellátása mellett azonban még a szabadságok kiadása is nehézségekbe ütközik, ugyanis mi - szemben egy fehérvári könyvtárral - nyáron sem zárhatunk be. Valószínűleg a feladatok egy részére külső személyt kell alkalmaznunk, erre a fedezetet a költségvetésben meg kell teremteni. 

Klausz Gábor

Frigyik Katalin:
Régi könyvek kiállítása Enyingen

            A Fejér Megyei Könyvtári Hetek rendezvénysorozat keretében, Enyingen, 1999. október 14-28 között Kovács László magángyűjteményének bemutatására került sor. Ez a gyűjtemény két református lelkész, Kovács János  (1822-?) és Kovács Lajos (1857-1933) könyvtárának megmaradt darabjaiból, és néhány okiratból áll. Az okmányok között van iskolai bizonyítvány, lelkészi kinevezés, gyászjelentés, a könyvek a tankönyvek kivételével egyházi vonatkozásúak. A lelkipásztorok nevét az egyházi névtárak megőrizték, életrajzukat viszont csak a kiállított okiratokból és a könyvbejegyzésekből lehetett összeállítani.

            Kovács János Sárkeresztúron született 1822-ben, édesapja  Kovács István földműves volt. Felsőbb tanulmányait Pápán, a dunántúli református egyházkerület főtanodájában végezte. Bizonyítványának tanúsága szerint Jókai Mórral és Petőfi Sándorral egyidőben került Pápára az 1841-42-es tanévben. 1841-44 között Bocsor István jogtudományi előadásait hallgatta, és 1842-46 között teológiai képzésben részesült. Amikor 1852-ben lelkészi kinevezését megkapta, Sárkeresztesen segédlelkészkedett, ahonnan Lajoskomáromba került, majd Igaron (1880 körül) folytatta prédikátori működését. Egy 1881-ben kiadott névtár még igari lelkészként említi meg. Feltehetően lajoskomáromi évei alatt kötött házasságot Nyiri Zsófiával, hiszen öt gyermekük közül az első fiú Lajoskomáromban született 1857-ben.

            Kovács Lajos, az első fiú, édesapja pályáját folytatta. A pápai református kollégiumban végezte tanulmányait, lelkészi képesítési okmányát 1882 áprilisában vette kézhez. Segédlelkészként tevékenykedett Kiskovácsiban, Tótvázsonyban és Kajáron. 1885 júniusában nevezték ki lelkésznek, ezt a tisztséget 1888-tól haláláig Sárszentmihályon töltötte be. 1889-ben feleségül vette Baráth Ilonát, főiskolai tanárának, Baráth Ferencnek a leányát. A pápai kollégium haladó hagyományai mellett bizonyára apósa, az 1848-as honvédszázados is hatással volt szemléletére. 52 évet töltött Sárszentmihályon, két gyermeke született, Ilona és Szeréna. 1933-ban hunyt el, és Enyingen, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.

            A könyvtártöredék nemcsak egyháztörténeti, hanem művelődéstörténeti szempontból is igen érdekes. Van benne Biblia (Bázel, 1770), egyháztörténeti mű, katekizmus, énekeskönyv, prédikáció gyűjtemény, illetve önállóan megjelent alkalmi és ünnepi, valamint halotti prédikáció. Olyan művek ezek, melyek a lelkészek mindennapi olvasmányai lehettek, mintául szolgáltak prédikációik megírásánál, azt is mondhatnánk, hogy prédikátori működésük "elengedhetetlen kellékei" voltak. A kiadványok között sok a különféle alkalmakra készült egyházi beszéd, nem véletlenül, hiszen a protestáns egyházi irodalomban igen jelentős helyet foglal el a prédikáció, amely a reformáció terjesztésének kezdetektől fogva a legeredményesebb eszköze volt. A nyomtatványok közül néhány a XVIII. század végén, többségük a XIX. század első felében került kiadásra. A legkorábbi mű Kótzi Dávid (1763-1803) mádi prédikátor németből fordított beszédgyűjteménye. A neves lelkipásztorok kinyomtatott írásai közül külön említésre méltó Diószegi Sámuel (1760-1813) Erkölcsi tanítások című kötete, Tóth Ferenc (1768-1844) püspök halotti prédikációja és teológiai értekezései, Szoboszlai Pap István (1786-1855), a kiváló szónok beszéde "a cholera közelgetésekor", valamint Pap István (1790-1864) imádságos könyve. Szép illusztrációval tipográfiailag is figyelemre méltó a Salamon József nevével fémjelzett Erdélyi Prédikátori Tár (1833-1839).

            A kiállításban bemutatott kötetek, kis füzetek nyomdatörténeti szempontból is jelentősek. Egy részük a református kollégiumok mellett működő nyomdákban, Debrecenben, Pápán, Sárospatakon jelent meg, de több egyházi beszéd a veszprémi, pozsonyi, kassai, pesti nyomdában látott napvilágot. Ezek az egyházi beszédek fontos kortörténeti dokumentumok, hisz bennük sok olyan históriai momentum pihen, amit máshol nem lehet megtalálni. Az egyház belső élete, a hitélet hullámzó képe, a világnézeti fejlődés, a nemzeti hivatás szolgálata, a szociális kérdések iránt való érdeklődés, a gazdasági és politikai kérdések értékelése, a népművelés problémái mind fellelhetők ezekben a nyomdatermékekben. Hosszú időn keresztül ezek a prédikációk voltak szinte egyedüli tanítói, nevelői, útbaigazítói az alsóbb néprétegeknek, akik közül sokan írni-olvasni sem tudtak.

            A szószéken elhangzott beszédek adtak tájékoztatást történelmi eseményekről, adtak útravalót az emberélet fordulóikor, a kereszteléskor és házasságkötéskor, és nyújtottak vigaszt a családtagoknak a halálesetekkor. Ezeket a szempontokat figyelembe véve elmondhatjuk, hogy igen jelentős művelődéstörténeti értéket sikerült a Kovács családnak (Kovács Szeréna fiának) megőrizni.

Frigyik Katalin

SZÉKESFEHÉRVÁR, 2000

Az MKE HELYISMERETI KÖNYVTÁROSOK SZERVEZETE ÉS A  BIBLIOGRÁFIAI SZEKCIÓ VII. ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁSÁNAK PROGRAMJA:

"A helyismereti gyűjtemények létrejötte a közkönyvtárakban. Jeles elődök életművei."

2000. július 26. szerda: 1. nap.

14.00               Konferencia megnyitó (Fejér Megye Közgyűlésének díszterme, Székesfehérvár)

14.30               Helyismereti gyűjtemények kialakulása és fejlődése a magyar közkönyvtárakban

                        Előadó: Dr. Bényei Miklós igazgatóhelyettes, egyetemi docens, Debrecen

 15.30              Helyismereti gyűjtemények létrehozása az angliai könyvtárügyben.

                        Előadó: Mick Scott, az angol helyismereti szervezet (LSG) képviselője

16.30               szünet

17.00               Pável Ágoston könyvtári öröksége

                        Előadó: Takács Miklós nyugalmazott könyvtárigazgató, Szombathely

 17.40              Székesfehérvár, a királyok városa

                        Előadó: Dr. Fülöp Gyula igazgató, Szent István Király Múzeum

                        A határon túlról érkezett kollégák bemutatkozása

18.30               vacsora

19.00               Fórum és baráti találkozó

 

2000. július 27. csütörtök: 2. nap

9.00                 Helyismereti vagy helytörténeti gyűjtemény kialakulása a fővárosi könyvtárban:

                        Toldi László - Kőrössy József - Szabó Ervin

                        Előadó: Katsányi Sándor nyugalmazott osztályvezető, FSZEK

9.45                 A századforduló helytörténeti kézikönyvei

                        Előadó: Élesztős László szerkesztő, Babits Kiadó

10.30               Szünet

11.00               A helyismereti bibliográfiák kezdetei Magyarországon

                        Előadó: Korompai Gáborné kézirattár vezető, Debreceni Egyetemi Könyvtár

11.40               Hozzászólások

12.30               Ebéd

13.00               Szakmai tapasztalatcsere

                        Székesfehérvár - Gorsium -- Velencei tó

 

2000. július 28. péntek: 3. nap

9.00                 Helyismereti munka Fejér megye könyvtáraiban

                        Előadó: Komlósi József igazgató, Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár

9.45                 Fórum

11.00               Konferenciazáró, meghívó a 2001. évi konferenciára

12.00 -            Ebéd, hazautazás

 

Hangoskönyvek gyarapodási jegyzéke
2000

A Tudja-e, hogy kérheti? sorozatunkban 1996-ban jelent meg ajánló jegyzékünk a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtárból kölcsönözhető hangoskönyvekről. Ennek kiegészítése ez a jegyzékünk. A leírások tartalmazzák a mű szerzőjén és címén kívül a felolvasó nevét, valamint azt is, hogy, a felvétel hány darab 60 perces kazettából áll.

Szépirodalom

Bates, Herbert Ernest: Bíbor sivatag. - Korompai Vali. 20 hgk. - B 41

Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján: Hatsepszut. - Romoda Klára. 23 hgk. - D 90.

Durrell, Margaret: De mi lett Margóval?. - Szoboszlai Éva. 11 hgk. - D 98

Durrell, Gerald: A susogó táj. - Korompai Vali. 7 hgk. - D 98

Herczeg Ferenc: A Gyurkovics fiúk. - Ifju György. 6 hgk. - H 61

Herczeg Ferenc: A Gyurkovics lányok. - Ifju György. 3 hgk. - H 61

Jókai Mór: A szerelem bolondjai. - Szoboszlai Éva. 16 hgk. - J 68

Kästner, Eric: A salzburgi szobalány, avagy Kishatárforgalom. - Barlay András. 3 hgk. - K 23

London, Jack: Éneklő kutya; A fehér csend. - Virágh Tibor. 18 hgk. -L 77

Márai Sándor: Vendégjáték Bolzanóban. - Bodor Tibor. 12 hgk. - M 28

Merle, Robert: Állati elmék. - Kerekes Andrea. 15 hgk. - M 55

Merle, Robert: Jó városunk Párizs. - Lukácsy Katalin. 26 hgk M 55

Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák. - Bereznay Éva. 5 hgk. - M 67

Moldova György: Kis aljasságok lányaimnak. - Virágh Tibor. 3 hgk. - M 76

Örkény István: Egyperces novellák. - Romoda Klára. 13 hgk. - Ö 45

Pilcher, Rosamunde: Szeptember. - Korompai Vali. 23 hgk. - P 69

Saint-Exupéry, Antoine de: Éjszakai repülés; A déli futárgép. - Lukácsy Katalin. 7 hgk. - S 11

Szabó Dezső: Az elsodort falu. - Vass Gábor. 26 hgk. - Sz 13

Szabó Magda: Abigél. - Barna Emese. 13 hgk. - Sz 19

Szabó Magda: Freskó. - Lukácsy Katalin. 8 hgk. - Sz 19

Twain, Mark: Tom Sawyer kalandjai. - Kerekes Andrea. 9 hgk. - T 98

Verne, Jules: Nemo kapitány: tenger alatt a világ körül. - Borbély Tamás. 15 hgk. - V 74

Wilde, Oscar: A boldog herceg, az önző óriás és más mesék. - Kerekes Andrea. 4 hgk. - W 71

Szakirodalom

Szepes Mária: A mindennapi élet mágiája; a fény mágiája. - Kerekes Andrea. 5 hgk. - 150 Sz70

Adamson, Joy: Oroszlánhűség. - Korompai Vali. 7 hgk . - 591 A21

Heyerdahl, Thor: A Ra expedíciók. - Korompai Vali. 19 hgk. - 910 H69

Széchenyi Zsigmond: Alaszkában vadásztam. - Korompai Vali. 12 hgk. - 910 Sz40

Egy életmű a bibliográfia mérlegén

     A Székesfehérváron élő Barlay Ö. Szabolcs atyát nem kell bemutatni az olvasóinknak, a Fejér Megyei Hírlap többször adott hírt előadásairól, legutóbb pedig arról, hogy 80. születésnapján tisztelői és barátai műsoros esten köszöntötték a Szent István Művelődési Házban. Ez a jeles évforduló adott alkalmat arra, hogy - dr. Busa Margit, az Országos Széchényi Könyvtár nyugalmazott tudományos főmunkatársának összeállításában - egy önálló kiadványban közreadják az általa eddig írt, szerkesztett publikációk, könyvek, hangfelvételek bibliográfiáját.

            A majd kétszáz tételt felsoroló bibliográfia - többek között - a jeles irodalom- és művelődéstörténész tizenkét könyvét regisztrálja: Romon virág. Fejezetek a Mohács utáni reneszánszról (1986), Balassi Bálint, az istenkereső (1992), Találkozások Jézussal. Bibliai lélekelemzések (1994-től öt kiadásban jelent meg) stb. Több művet írt, szerkesztett Prohászka Ottokárról, 1997-ben három kötetben adta közre Prohászka naplójegyzeteit. Az Irodalomtörténeti Közleményekben, a Helikonban, a Magyar Nyelvben, az Új Emberben, a Vigíliában és másutt megjelenő írásai elsősorban a 16. századi magyar irodalom és művelődés iránti  érdeklődését tükrözik, de  Pernye Andrással közösen írt műelemző tanulmányokat jelentetett meg Girolamo Dirata olasz  zeneszerzőről is, aki  Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem tanára volt. A kiadványban önálló fejezetek foglalkoznak cserkészpedagógiai írásai, a zeneműkiadónál az ő szakmai közreműködésével megjelent hanglemezek, a kritikák és a könyvismertetések felsorolásával.

            Sajnos a bibliográfia arról is tudósít, hogy Barlay atyának 1948 és 1964 között egyetlen írása sem látott napvilágot. A paptanárok elleni szisztematikus üldözés eredményeként ugyanis minden egyetemről és középiskolából kitiltották, kéziratait a házkutatások során elkobozták, őt pedig internálták, majd hamis vádak alapján nyolc évi börtönre ítélték. Az így is impozáns életművet tükröző összeállítás tehát gazdagabb lehetett volna. Ám hogy folyamatosan tovább fog bővülni, jó garancia arra, hogy Barlay atya változatlan lelkesüléssel és kedvvel végzi kutató munkáját, legújabb könyvének kéziratát is leadta már a kiadónak.

(Barlay atya a könyvheti pikniken dedikálta műveit, amennyiben meghívást kap előadásra, író-olvasó találkozóra a megyei könyvtár szívesen közvetíti a kérést és segít a rendezvény lebonyolításában.)

Arató Antal

                                               Hírek, információk

      Kötészeti díjak, 2000.

A Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár kötészete az idei évében  is vállalja könyvek, időszaki kiadványok, szakdolgozatok kötését intézmények és a magánszemélyek részére az alábbi díjtételekkel:

                                                                                                                                 ÁFA 25 %

            Könyvkötés és folyóirat                                              A/5:       520 Ft/db      +     130 Ft

                                                                                              A/4:       860 Ft/db      +     215 Ft

                                                                                              Fűzve: 1100 Ft/db       +     275 Ft

            Újságkötés                                                                 B/3:      1100 Ft/db      +     275 Ft

                                                                                              Fűzve:  1300 Ft/db      +     325 Ft

            Szakdolgozat                                                                            1200 Ft/db    +     300 Ft

            Kartonborítás                                                                             300 Ft         +      75 Ft

           

      Fejér Megye Közgyűlése az elmúlt évben tárgyalta a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtárnak az Országos Dokumentumellátási Rendszer keretében végzett tevékenységét, s a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) által támogatott könyvtári állománygyarapítással kapcsolatos előterjesztést és következő nyilatkozatot tette: " Fejér Megye Közgyűlése a fenntartásában működő és az Országos Dokumentumellátási Rendszerben résztvevő Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár (Székesfehérvár) könyvtári állománygyarapítási keretét - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma kérésére és támogatása reményében - évente az infláció mértékével arányosan emelni kívánja". Mindez annak volt az eredménye, hogy az NKÖM levélben fordult  az önkormányzathoz, hogy legalább az infláció mértékével egyezően évente emelje meg a könyvtár állománygyarapítási keretét.

      Végleges helyére költözött az NKÖM Könyvtári Osztálya:

             Cím: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. 5. emelet

            Telefon: 06/1 484-7283 (közvetlen)

                          06/1 484-7100 (központi)   

            A munkatársak mellékállomásai:

            dr. Skaliczki Judit                    6852

            dr. Kenyéri Katalin                 6850

            dr. Tóth Elek                           6851

            Bariczné Rózsa Mária  6853

      A Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár ismét megjelenteti az Országos Középiskolai  Tanulmányi Versenyhez kapcsolódó bibliográfiáját. A kiadványt a városi könyvtárak részére is megrendeltük, amint megérkezik, megküldjük számukra. A községi könyvtárak részére pedig - ha igény mutatkozik iránta - szívesen megküldjük az egy-egy pályázati témához kapcsolódó irodalomjegyzék másolatát.

      A megyei könyvtár megkapta az idei évről kitöltendő statisztikai adatlap tervezetét. Ebben új adatként szerepel az, hogy  a helyben használt dokumentumok (könyvek, folyóiratok, hangzóanyagok stb. ) számát is közölni kell majd. Nyomatékosan kérjük tehát a könyvtáros kollégákat, könyvtárvezetőket, hogy erre - úgy, hogy dokumentálni is tudják az adatokat - máris készüljenek fel. Azaz a kisebb könyvtárakban folyamatosan jegyezzék a helybenhasznált dokumentumok számát, majd írják be a munkanaplóba. (A második félévi adatok alapján már meg tudják becsülni az egész évi forgalmat.) Elsősorban ezt a módszert ajánljuk a városi könyvtáraknak is, ám esetükben egy kisebb - minden második hónapban végzett - mintavétel alapján is megállapítható az egész évre jellemző adat. A megyei könyvtár olvasótermében, gyermekkönyvtárában és a felnőtt kölcsönzőben minden látogató kap egy adatlapot, amelyen bejelöli a helyben használt dokumentumok számát, s ezt távozáskor leadják a könyvtárosnak. Ahol szükséges - hiszen aligha tudjuk folyamatosan szemmel kísérni a látogatóinkat - ezt a módszert ajánljuk.

      Dr. Arató Antalnak 1999. márciusában lejárt az igazgatói megbízása, s a megyei önkormányzat meghirdette a munkakört., amelyre - Arató Antallal együtt - hárman nyújtották be pályázatukat. A pályázók közül egy fő visszalépett. A fennmaradó két  pályázatot a közgyűlés nem fogadta el, és az állás betöltésére új pályázatot írt ki. Ezt követően Komlósi József igazgatóhelyettes nyújtott be egyedül pályázatot, amit a közgyűlés elfogadott, s 1999. október 8-val kinevezte a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár igazgatójává. Munkájához sok sikert kívánunk.

      Nyerki Antalné a Pusztaszabolcsi Nagyközségi Könyvtár vezetője 2000. január 31-vel nyugdíjba vonult. Több mint két évtizedig dolgozott a könyvtárban, s odaadó, lelkiismeretes munkája révén a könyvtár folyamatosan jó eredményeket ért el. nyugdíjbavonulása alkalmából a megyei könyvtár igazgatója, Komlósi József köszöntötte a 2000. március 6-i megyei továbbképzésen. Megérdemelt pihenést, sok örömet, és jó egészséget kívánunk neki.