Hollós László

Gödöllő: kertrekonstrukcióra várva
Beszélgetés Török Péter kertművésszel

Az egyetemes kultúra történetében a természeti és az épített környezet mindig is szimbiózisban élő, azonos felfogásban megvalósuló együttes volt. Gondoljunk csak a kezdetekre, például az egyiptomi sír- és templomkertekre, vagy akár a klasszicista tájra. De ilyen a gödöllői Grassalkovich kastély is, ahol épület és kert egy közös tektonikus tengelyre épült.

Gödöllő kertművészetét két nagy korszak jellemzi -- mondja Török Péter. -- Az első az építtető, Grassalkovich Antal nevéhez fűződő barokk kert, a második pedig az angol tájképi kertek korszaka.

Fotó: archív fotó Török Péter gyűjeményéből
-- A gödöllői történeti kastélykert három részre tagolódik. Ahol most állunk, az a felsőkert, közvetlenül a kastély díszudvara mögött, ami egy specifikusan gödöllői típusú kastély és kert elrendezést jelent. A főhomlokzat előtt, a város "előszobájában" találjuk a tulajdonképpeni alsó parkot. Tőlünk nyugatra van a régi hercegi mulatókert; ma Erzsébet-park néven ismert. Itt látható a kálvária, amely a műemléki kertrekonstrukció számára egy nagyon fontos helyszín, s utal az egykor itt lévő barokk kertre. Vályi András Magyar Országnak leírása című,

1799-es munkájában írja, hogy a kálvária alatti kőmedencében gyűjtötték össze a környék forrásainak vizét. Ez táplálta azt a három szökőkutat, vagy ahogy Vályi írja: ugrós kutat, amely itt, a kertben volt, a labirintus szomszédságában.

A kert mint díszlet

-- Mi jellemezte a barokk kertarchitektúrát? 

-- Ezt jól szemléltetik a XVIII. századi térképek és a Benyovszky Imre-féle felmérés, mely egy nagyszabású, geometriai rendszerű barokk kertet, egy fácánost mutat be. Tulajdonképpen maga a kert egy mesterséges irracionalizmusnak alárendelt, amolyan diadalmi jelvény. Tehát nem az a fajta, Fotó: archív fotó Török Péter gyűjeményébőlmostanában látható kert, melyben minden a természetes pompáját, formáját és habitusát mutatja, hanem ahogyan ezt a barokkban megszokhattuk, lenyírtak, szabályoztak mindent. Mint ahogy magát az életet is szabályozták. Az etikett volt az egyetlen, mely a királyi pár számára is kötelező volt.

Ezzel kapcsolatban eszembe jut az a híres és közmondásosan izgalmas vizitáció, melyet Mária Terézia tett Gödöllön 1751-ben. Az itt rendezett grandiózus kerti mulatság során hatvanezer lámpással világították meg a kertet. Hatalmas színpad fogadta az uralkodópárt. A kert mintegy díszletként, alá volt rendelve ennek a fogadásnak. Valójában színház volt a kastély, a szobordíszek s az emberek is szereplői voltak ennek a teatrum dei-nek, ennek az isteni színjátéknak.

Melankólia és rezignáció

-- A barokk kert után következett az angol tájképi kertek korszaka.

-- A Historia Domus Plebanii Gödöllőiensis-hen olvasható 1817-ben, hogy Esterházy Leopoldina hercegnő átépíttette a barokk kertet. Ez volt az a szellemi, kultúrtörténeti, forradalmi pillanat, a Rousseau-i "vissza a természethez" gondolat jegyében, amikor a romantika és a szentimentalizmus felfogásában eszelős kertépítési mánia tombolt végig Európán. Ez Gödöllőt sem kerülte el. Egyben fellélegzés is volt ez, hiszen egy barokk kert megépítése, fenntartása és kezelése igen költséges dolog. A növények visszanyesése, megnyírása, a szökőkutak táplálása, a kerti szobrok tömegének fenntartása és az ünnepélyes, jól áttekinthető karakter megőrzése rengeteg pénzt emésztett föl. Ráadásul a család -- a harmadik Grassalkovich-ágról van szó -- amúgy is elszegényedett. Leopoldina hercegnő tehát építeni kezdte az angol tájképi kertet. 

-- Ennek mik a főbb jellemzői? 

-- A növényi pompa, a díszletezettség, az erős hangulatkeltés. Itt, ahol most állunk, ez az őszi lombszíneződés is érzékeltet talán valamit ebből a hangulatból. Az angol tájképi kertek ihlető hazája a vad, hóbortos és hideg ország: Anglia. Nyomon követhetjük itt azokat az attribútumokat is, melyek az angol kertek jellemzői. Elképzelhetjük azokat a mitológiai tájakat, amelyekről Homérosz, Dante és Tasso költeményeiben olvashatunk. Ez az a kor, amikor egy kötelező életérzéshez, a bús melankóliához és a rezignádóhoz adott a kert ihletet, hátteret. A szemfedővel letakart kőurna, az emlékoszlop minden ilyen kertben megtalálható.

"Kertébresztés"

-- Egy bizonyos fokig hitehagyott, szomorú méltóságú, csöndes álomba merült kertben vagyunk. Hogyan lehetne ide életet varázsolni? Hogyan lehetne rekonstruálni ezt a kertet?

Fotó: archív fotó Török Péter gyűjeményéből-- Rengeteg fa pusztulófélben van, sok a táj- és stílus-idegen növény. A kertrekonstrukció fontos feladata lesz e növények kiszűrése, illetve rendezése. Ez a kert valóban Csipkerózsika álmát alussza. Sok a spontán vadkelésű növény, olyan fajok is bekerültek ide, mint a hátam mögött lévő nyírfák és az örökzöldek, amelyeknek igazából nem egy arisztokratikus méltóságú parkban lenne a helyük, de növényföldrajzilag sem idevalók.

A legfontosabb az, hogy eldöntsük: barokk, angol tájképi vagy e két stílusból ötvözött "eklektikus" kertet szeretnénk-e itt rekonstruálni. Mivel egy nagyon jelentős, szép, gazdag és telt habitusú lombhullató faanyag található itt, valószínű, hogy ezt mint értéket kell kezelni. Csak ennek alárendelten jelenhet meg bizonyos helyeken, bizonyos reprezentatívabb és érzékenyebb felületeken például a barokk kert-architektúra. De csupán akkor, ha ez igazolhatóan megvolt ebben a kertben. Tudunk egy 1931-ben publikált XVIII. századi barokk-rokokó kertábrázolásról is, amely A Grassalkovich levéltár kerttervei címmel jelent meg a Magyar Művészet hasábjain. Sajnos az eredeti terv a háborúban megsemmisült. Tehát a későbbi kutatások eredményétől függ, hogy e terv beépülhet-e a kertrekonstrukcióba, vagy sem.

Addig is vannak nagyon hétköznapi és fontos feladatok a kertben. Ilyenek a már említett növény-egészségügyi feladatok. Ez a kert az öregedés korszakába lépett, de még mindig megkapó szépségű.

-- Nem okoz problémát, hogy az elmúlt három évben a dombhátra épült felsőkertben vizesedések tapasztalhatók?

-- Nagyon is. Amikor Esterházy Leopoldinával kapcsolatban említettem, hogy angolkertet épít, Odrobenyák Nepomuki János, az itteni plébános leírja, hogy a kálvária vízvezetékét beszántották. De a schönbrunni kertészeti levéltár anyagában is található egy öntözési terv. Ennek alapján szeretnénk kideríteni a vizesedés okát. Fontos feladat a tereprendezés elkészítése, a barokk terepviszonyok megállapítása, hiszen érzékelhető, hogy a kastély, mint valami könyvnehezék, egészen a talajszint alá süllyedt. Tehát itt valamikor jelentős terepfeltöltés történt.

Suhángok helyett előnevelt fácskák

-- Milyen egyéb feladatok vannak még a kertrekonstrukció során?

-- Fontos szempont a történeti kert-együttes újrakomponálása, tehát a felső- és alsókert összenyitása, a látványok "szabaddá tétele" és a zavaró tényezők kiszűrése. Az elmúlt időszakban sok környezetidegen funkció volt (és van) a kertben. Itt volt például az orosz katonai parancsnokság telephelye, amely kiköltözött ugyan, de káros hatása még mindig megmutatkozik. A mai napig itt van a polgári védelem, a kert délnyugati térfalát pedig egy ipari táj veszi körül. Található még itt egy óvoda is, mely egykor Baum-schule volt. A faiskola kapcsán: minden hazai kertrekonstrukció alapvető feladata, hogy olyan faiskolai hátteret biztosítson, ahol előnevelt, túlkoros, többször iskolázott növények vannak. Azért, hogy legalább azok a kertek, amelyek a nemzeti kulturális örökség részei, ne ilyen nyomorult kis suhángokkal legyenek betelepítve, hanem már egy karaktert adó, gazdag vegetációt tudjunk biztosítani bennük.

Fotó: archív fotó Török Péter gyűjeményéből
A király és vadásztársasága (Gödöllő, 1900. szeptember 16-án)

Úri huncutság?

-- Most csak egyetlen hazai történeti kert rekonstrukciójáról beszélt. Mi a helyzet a többivel?

-- Ezt a problémát csak annyira ismerem, mint egy átlag magyar ember, aki az országban utazgat. Nagyon sok szép parkunk van, főleg angol tájképi kertek. Azt hiszem, József nádor idejében volt az utolsó fénykor, amikor még igazi klorofill-oázisok, ligetek, nyájas kerti karakterek jöttek létre. A történeti kertek rekonstrukciójáról a sárospataki várkert és a kalocsai érseki rezidencia kapcsán vannak tervezői ismereteim. Nehezen haladnak a munkálatok, nagyon kevés a rendelkezésre álló pénz. Persze talán nem is pénzkérdésről van itt szó, sokkal inkább a még mindig meglévő, sajnálatos szemléletről. A "hivatalos" emberek közül sokan még ma is csupán úri huncutságnak tartják a kertek ápolását és rekonstrukcióját.