Részletek a Gaudium Alapítvány beszámolójából Az 1989-es romániai változások óta lehetővé vált az erdélyi magyar műemlékek nyilvánosabb kutatása, állapotuk felmérése. Bíztató, reményteljes lehetőségnek látszanak a két ország társintézményei között kialakuló kapcsolatok is. E lehetőségeket kihasználva keresett kapcsolatot az alapítvány a Kolozsvári Műszaki Egyetemmel, javasolva, hogy a rossz állapotban lévő, hiányos dokumentációjú alvinci Martinuzzi-kastélynál közös szakmai gyakorlatot rendezzünk. E gyakorlat célja a kastély mai állapotának alapos építészeti felmérése, a kastély művészettörténeti kutatásán dolgozó kolozsvári Kovács András munkájának segítése, valamint, a szerény lehetőségekhez mérten, a kastély megmenthető értékeinek megőrzése, óvása. E konkrét célok mellett szeretnénk elérni a szakmai és laikus közvélemény figyelmének felkeltését is, hiszen a marosvölgyi rangos műemlékek egész sora található a Martinuzzi-kastélyhoz hasonló helyzetben. 1991 tavaszén a Budapesti Műszaki Egyetem hét hallgatója a kastély északi szárnyának felmérésével, és M = 1:50 szintű felszerkesztésével teremtette meg az alapját a további munkának. 1991. július 15. és 31. között a közös nyári táborban a Kolozsvári Műszaki Egyetem tíz hallgatója és a Budapesti Műszaki Egyetem hét hallgatója vett részt. A gyakorlat vezetését, programjainak összeállítását Muradin Katalin, Pop Virgil, George Weiss kolozsvári és Kaszák Károly budapesti tanárok végezték. A tábor munkájában részt vettek, illetve vendégei voltak: Kovács András kolozsvári művészettörténész, Osgyáni Vilmos budapesti szobrászrestaurátor, Kovács Árpád sepsiszentgyörgyi műemlékvédelmi építészmérnök és Sebestén József budapesti építészmérnök, az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársa. A tábor ideje alatt befejeztük a kastély északi szárnya és a szabadon álló nyugati bástya felmérését. A kastély XVI--XVll. századi kőfaragványai közül sok a kastély körül hevert szétszórva. Ezeket lelőhely-megjelöléssel leltár szerint összegyűjtöttük. Kovács Andrásnak segédkezve dolgoztunk az északi szárny felkutatásán, melynek során több római kori, gótikus és reneszánsz faragvány került elő. A kastélyt néhány évvel ezelőtt még négy, valószínűleg Martinuzzi korából származó kőkeretű páros-ablak díszítette. Ezekből mára csupán két csonka kőkeret maradt, olyan rossz helyzetben, amely bármikor pusztulásukat eredményezheti. Ezért a faragványok puszta dokumentálásán túl szerettünk volna a megőrzésükért többet is tenni. Osgyáni Vilmos a helyszínen szilikon-másolatot készített az egyik kőkeret virágos díszítésű felső kőlapjáról. Az erről készült első pozitív mintát a Kolozsvári Történeti Múzeum kőtárában helyeztük el. A negatívot hazaszállítottuk Budapestre. A következő pozitív mintát a Budapesti Műszaki Egyetemen szeretnénk kiállítani. A kastély többi faragványát kőkonzerváló anyaggal kezeltük. Kaszás Károly tanár úr vetítettképes előadást tartott egy dán műemlék-helyreállításról, valamint a japán hagyományos és kortárs építészetről. Kovács Árpád, a sepsiszentgyörgyi műemlékvédő társaság tagja, bemutatta az árkosi erődtemplomról készített felmérési munkájukat. Kovács András a környéken található műemlékek történetével ismertetett meg minket, az alvinci kastéllyal, a gyulafehérvári, szászsebesi, demsusi templomokkal. A sharmisegetusai római kori város feltárásán dolgozó kolozsvári diákok meghívására egy estét táborukban töltöttünk, megtekintve a feltárásokat is. Látogatásunkról a Kolozsvári Televízió felvételt készített. Az ősz folyamán a Kolozsvári Műszaki Egyetem diákjai véglegesen megrajzolták, befejezték a kastély felmérési dokumentációját, melyről másolatot küldtek a Bukaresti Műemlék-felügyelőségnek és a tulajdonos Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek is. Másolatot helyeztünk el a Budapesti Műszaki Egyetem és a Műemléki Felügyelőség tervtárában is. További terveink Az itthon, Budapesten lévő faragványmásolat számára szeretnénk kiállítási, bemutatási lehetőséget találni. Elképzelhető lenne a kastélyról meglévő múlt századi rajzok, fényképek, valamint a kastély mai állapotát bemutató felmérési rajzok, fényképek kiállítása. esetleg a kastély történetével, leírásával együtt történő kiadása, megjelentetése is. Illyefalva Illyefalva a Háromszéki-medencében fekszik. Temploma körül a század elejéig teljesen épen fennmaradtak a XVI--XVII. századi erődfalak és bástyák. Sajnos az elmúlt évtizedek nehézségei és a földrengések következtében részben romossá váltak. Az 1989-es fordulat után a falu lakói nagy építkezésbe fogtak. A várdomb tövében ifjúsági tábor épül, és szálláshelyeket alakítanak ki az erőd bástyáiban is. Ebben a munkában vettek részt a Budapesti Műszaki Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói 1991. július 15. és augusztus 15. között. A sepsiszentgyörgyi műemlékvédő társaság tagja, Máté László a helyszínen bemutatta a kilyéni középkori templomot, illetve annak általuk végzett kutatását, felmérését. A táborban vendégünk volt George Kurinszky, a Bukaresti Építészeti Egyetem tanára. Egy kirándulás alkalmával háromszéki középkori műemlékeket mutatott be és előadást tartott a középkori örmény építészetről. 1991. augusztus 15-től 30-ig a Budapesti
Műszaki Egyetem visegrádi táborában és budapesti kollégiumában láttuk vendégül
az alvinci táborban megismert kolozsvári diákokat.
Összefoglalóul Halasztást nem tűrő problémát jelent sok erdélyi műemlék helyzete, kiváltképp olyan területeken, ahol a magyar lakosság jelentősen megfogyatkozott. Magyar és Alvinc egyetemes európai kultúránk szenvedne csorbát ezek pusztulásával. Úgy érezzük, az egyetemeink közötti együttműködés egy lépést jelenthet a probléma megoldása felé. Az egyetemeink között kialakuló hivatalos. illetve a tanárok, diákok közötti személyes kapcsolatok segítséget jelenthetnek a felnövő, fiatal értelmiség számára egymás jobb megértésében, a két nemzet közötti viszony javításának ma oly égetően szükséges feladatában is. Részlet Kovács András: Az alvinci kastély című tanulmányából: "A Bethlen-kori kastély dísz-szárnya az északnyugati lehetett, erre utal az 'Ebédlőház' elhelyezése az északnyugati sarokbástyában és a szárny udvari-emeleti homlokzatának középtengelyében elhelyezett timpanonos ajtó, amelyhez az udvarról kétszárnyú, fedett falépcső vezetett (1676-os leírás). Bethlen Gábor ízlése szerint építhették át a kapuépületet, amelynek koronázó párkányán a leírások (1676, 1696) 'olasz fokokat' emlegetnek. A 'palotákat' Egerházi János kazettás mennyezetei díszítették, a padló téglával és hatszögű kőlapokkal volt kirakva, 'zöldmázos', 'fényes' és 'parasztkályhákból' rakott kemencékben fűtöttek. A kert közepén álló kerekded filagóriától ágaztak szét sugarasan a lugasokkal borított utak, virágokkal és veteményekkel beültetett, négyszögű ágyások közé. 1614-ből az önálló erdélyi fejedelemség bukásáig az alvinci uradalom fejedelmi birtok maradt. Többször megfordultak itt a Rákócziak, rövid ideig itt lakott Barcsai Ákos fejedelem családja is. |