KÖNYVISMERTETŐK

Michael Hough
Out of place. Restoring identity to the Regional Landscape
London-New Haven, Yale, 1990. 230. p.
A tájépítész szerző gazdagon illusztrált és a világ szinte minden részéből vett példákkal szemléltetett könyvében az ember és táj viszonyát, s annak változásait vizsgálja a modern ipari társadalomban. Véleménye szerint egy hely jelentése és az életfolyamatok fenntarthatósága közötti összefüggés olyan alapvető szempont, amely a környezetelvű tervezés kiinduló megfontolása kell, hogy legyen. Néhány érdekesebb dm a tartalomból: A Kulturális tájkép többlete -- szemléleti változások. Az utópiák szerepe. álmok és lehetőségek egy ideális táj kialakításában; A város, ahol elveszik az azonosság; Az ipari táj, a társadalom viszonya a gyári-mesterséges ipari környezethez; A turizmus szerepe: a különösség és a sajátosság keresése; A regionális tervezés alapelve.
 

David Harvey 
The Condition of Postmodernity.
Oxford, Basil Blackwell, 1989. 378. p.
A könyvet eredetileg 1980-ban adták ki először, azóta három új kiadása jelent meg az angolszász nyelvterületen. Mélyenszántó és szellemes elemzése mindannak, amit a posztmodern jelzővel illethetünk. A társadalmi, kulturális jelenségek rejtett lényegét világítja meg Harvey. Néhány szokatlan és érdekes fejezetcím a könyvből: Az egyéni tér és idő problémája a társadalmi életben; Idő és tér a posztmodern filmben; Művészet az elektronikus reprodukció korában; a Történelmi materializmus válsága. Különösen figyelemreméltó a posztmodern folyamatok nagyobb történelmi összefüggésekbe ágyazott elemzése a felvilágosodástól kezdve.
 

Peter Hall:
Cities of Tomorrow
Oxford, Basil Blackwell, 1990. 473. p.
Áttekinthető, világosan tagoltváros-történeti tanulmánygyűjtemény a modern ipari társadalom városainak múltjáról, Néhány érdekes cím a tartalomból: A nagyvárosi életforma kialakulása. A kertváros, mint kitörési forma, a szociális életforma és környezeti gondok megoldására tett kísértet; A Regionális -- területi tervezés elvének és gyakorlatának megjelenése; A tornyok városának elmélete -- Le Corbusier ötletei. Az autonóm városok élete: Lima, Berkeley, Edinburgh, Az önállósodott külváros, mint külön jelenség: Long Island, Los Angeles; Az egyetemek szerepe a várostervezésben, A slum.
Nagyon gazdag bibliográfiai hivatkozások egészítik ki a könyvet.
 

Eugene F. Provenzo, Jr.:
Video Kids: Making Sense of Nintendo
(A videó gyermekei: A "Nintendo" jelenség)
Harvard University Press 1991. 184 p.
A mikroszámítógép a gyermekkor világának szerves részévé vált. Ám a számítógép iskolai jelenléte elhalványul ahhoz a számítógépes és videójáték kultúrához képest, mely olyannyira részévé vált sok gyermek mindennapi életének. A jelenlegi videójáték piac messze legjelentékenyebb szereplője a japán Nintendo cég, mely 1986-ban mutatta be először hardware-rendszerét. Jelenleg több mint 19 millió Nintendo videójáték-berendezés működik az Egyesült Államokban. A játékokon kívül Nintendo tévéműsorok, mozifilmek, videószalagok, könyvek, újságok, elemózsiás csomagok, sőt még Nintendo zabpehely is van. "A Nintendo jóval többet jelent egy szimpla videójáték-rendszernél, mélyreható kulturális és médiajelenség is egyben." 1989 elején az Egyesült Államokban a 20 legkelendőbb játék közül 16 videó, vagy azzal rokonjáték volt. 1989-ben a Nintendo uralta a videójáték piac kb. 80 %-át, és termékeire esett a játékokra fordított 11,4 milliárd $ összkiadás 23 %-a. Az elsődleges használók legnagyobb csoportja a 8-11 éves fiúk közül kerül ki (az összes használó 36 %-a); a második legnagyobb csoport a 18 éven felüli felnőtteké (az összes használó 34,5 %-a). A 6 év alatti gyermekek az elsődleges Nintendo használóknak kevesebb. mint 2 %-át teszik ki. Az amerikai piac új hardware bázisa lehetővé teszi új típusú számítógépes termékek bevezetését egy tömegpiaci bázison.

Rövid időn belül a kölcsönzők videójáték lézerlemezeket forgalmaznak majd, melyek témája lehet történelmi színhelyek felfedezése, videófoci, baseball. vagy lehet szexuális helyzeteket szimuláló játék. Egyre kevésbé lehet majd megkülönböztetni egymástól a videojátékot és a videófilmet.

A videojátékok vizsgálata azt mutatja, hogy míg ezek valószínűleg nem játszanak jelentős szerepet a deviáns magatartás kialakulásában, de a videojátékot játszó egyének agresszív viselkedését, legalábbis rövidtávon, erősítik. A Nintendo játékok döntő többsége az agresszivitás és az erőszak tárgykörében mozog. "A videojátékok világában nincsenek lelkiismereti okokra hivatkozó katonai szolgálatmegtagadók; nincs közösségi szellem, nincsenek csapatjátékosok. Ki-ki saját magáért küzd" összehasonlítva a babákkal és építőkockákkal játszók fantáziavilágával, a videojátékok sivár kulturális és érzékelhető környezetet jelentenek a gyermekek számára. Amennyiben nők játszanak szerepet a Nintendo játékokban, ők többnyire elszenvedői, mint kezdeményezői a cselekménynek -- a gyengébb nem képviselői állandóan segítségre vagy támogatásra szorulnak. "Így ezek a játékok nemcsak a nőket szocializálják, mint önállótlan lényeket, de a férfiakat is a domináns szerep vállalására készítik fel."

A legtöbb megkérdezett szülő és tanár nem tartotta sokra a játékok tartalmát; éreztek ugyan némi homályos aggodalmat a videojátékok miatt, de elfogadták a tényt, hogy gyermekeik játsszák ezeket.
 

Hazel Henderson: 
Paradigms in Progress:
Life Beyond Economics
(A haladás paradigmái: Élet a gazdaságon túl)
Knowledge Systems Inc, 1991. 293 p.
A könyv összefoglalása Henderson fejlődési paradigmáinak és azon erőfeszítéseinek, melyekkel az utóbbi években új irányokat, kibővült kontextusokat, kapcsolatokat és lehetőségeket ajánlott fel a politikai döntéshozóknak, hogy "győztes" megoldásokat alkossanak egy józanabb, igazságosabb. kiegyensúlyozottabb, ökológiailag tudatos jövő felé, örökké zsugorodó és egyre zsúfoltabb bolygónk érdekében. Henderson e munkájának előzménye az a tanulmánya volt, mely a nem-megújítható erőforrás-alapú ipari társadalmak átmenetéről szólt, egy új, megújítható erőforrás-alap felé. E hatalmas átmenetnek a mindenre kiható jövendölését egészen az utóbbi időkig elhomályosították és félrediagnosztizálták az elavult politikai és analitikai eszközök -- főleg a hagyományos gazdaságtudomány rövidlátása, mely nem vesz tudomást az iparosítás szociális és környezetvédelmi kiadásairól, vagy azok az elszámolhatatlan támogatások, amelyek a gyarmatosításhoz, a rasszizmushoz és a szexizmushoz hasonló ipari "értékeken" alapulnak. Az átmenet az iparosításból több dimenziós, nem egyenes vonalú és gyakorlatilag modellezhetetlen a helyi és a globális összekapcsolódásoknak köszönhetően. Csak a biológiából ismert változási-modellek és a káosz-elmélet tudják érzékeltetni ezeket a gyorsuló, egymásra ható változásokat. A könyv fejezetei szemléletes táblázatokkal vizsgálják egyebek között az átmenet három zónáját, a jövőkutatók és a közgazdászok eltérő megfigyeléseit, a Földdel való együttélés leckéjét, az előretörő poszt-kartéziánus tudományt a gazdaságtudománytól a Föld-etikáig és rendszerelméletig, az irányító erők globalizálódását, a poszt-indusztriális társadalmak szétváló értékeit, az egymásrautaltság korának beköszöntét, az USA relatív hanyatlását a világban, az államháztartások sürgős felülvizsgálatának igényét, a társadalmi fejlődés új meghatározását a kibővült mutatók alapján, az ökofilozófia és az ökofeminizmus szintézisét, a menekülést a nemek börtönéből, a poszt-gazdaságpolitikai eszközöket a poszt-indusztriális társadalmakban, a kulturális DNS dekódolását, a gazdaság "kizöldülését" és az újrahasznosítás gazdaságelméletét, az információ korát felváltó Fénykort, a kozmikus gazdaságot, és az új Világrendet, mely magában foglalja a korlátlan uralom elvesztését és a nemzetbiztonság kibővült kilátását.

Az új világrend elvi platformját azok a viták alakítják, melyek Észak és Dél között folynak az értékek és a haladás definiálásáról, valamint a "fenntartható fejlődés" egyre hangsúlyosabbá váló, hosszú távon meghatározó fogalmáról. Az új világrend más elemei, amelyek további megvitatásra is érdemesek. többek között:

1. az ENSZ megerősítése és egy állandó békefenntartó erő kialakítása
2. hitelbank az egész világ lakossága számára
3. globális környezetvédelmi (pénz)alap a fenntartható fejlődés támogatására
4. globális energia-hatékonysági hitel
5. kibővített nemzetközi jegyzőkönyvek és egyezmények az emberi jogok védelméről, magában foglalva a munkások és fogyasztók jogait, valamint a politikában való részvételjogait.
 

Ronald Inglehart:
Culture Shift
Princetown University Press, New Jersey 1990.
Az elmúlt néhány évtized gazdasági, technológiai és szociálpolitikai változásai nagyon fontos irányban alakították a fejlett ipari társadalmak kultúráját. Ez az igényes munka a vallásban, a munkában, a politikai kultúrában, a családi életben bekövetkezett változásokat, valamint a válással. az abortusszal és a homo-szexualitással kapcsolatos attitűdök alakulását vizsgálja. Ronald Inglehard korábbi munkája "A csendes forradalom" úttörő munkát végzett azzal, hogy a fejlett ipari társadalmak népességének értékrendjében felfedezett egy fontos, nemzedéken belüli változást. Ez az új kötet: igazolja, hogy ez az értékváltozás egy kulturális paradigmaváltás sokkal szélesebb folyamatának része, amely fokozatosan alakítja át a politikai, gazdasági és társadalmi életet.

Inglehart munkája egyike a néhány sikeres politikatudományi jövendölésnek. Előre látta, hogy azok a viselkedés változások, amelyeket a fiatalabb és művettebb nemzedékben felfedezett, a megfelelő időben hozzájárulnak a politikai kérdések új szempontú felvetéséhez, és hogy ezek a változások átalakítják a fejlett ipari demokráciák pártfelépítését: is. Ezt a jóslatot az események igazolják.

Inglehart jelentősen hozzájárult a demokratikus stabilitás elméletéhez, valamint a politikai szocializáció és a politikai kultúra általános elméletéhez.
 

Jann Ronald Engel and Jaan Gibb Engel:
Ethics of Environment and Development: Global Challenge,
International response
Tucson, AZ: University of Arizona Press, 1990. 263. p.
A környezet és a fejlődés etikája: Globális kihívás, nemzetközi válasz Hogyan hozhatunk erkölcsi döntéseket saját környezetünk ügyében a mindinkább ellentétes igényekkel és véleményekkel szemben? Ez az esszé gyűjtemény sokféle szempontot kínál, a világ sok kulturális és vallási hagyományát képviselve, hogy ezáltal megkönnyítsék az olvasónak az ilyen jellegű döntéseket. A szerzők megpróbálják tisztázni a fenntartható fejlődés fogalmát körülvevő alapelveket. Összefüggő áttekintést nyújtanak a fenntartható fejlődés mai erkölcsi kihívásáról és ennek értelmezésbeli hasonlóságairól és különbségeiről a világban. Összehozva a környezeti és fejlődési etika szaktekintélyeinek és azoknak a közreműködését, akik a vallás és a humanista filozófia távlatából címezték ezeket a kérdéseket, a könyv úgy fejti ki a fenntarthatóság fogalmát, mint a környezetvédelem igényei és a gazdaság fejlesztése kibékítésének etikai megközelítését.

J. Ronald Engel a szocialista társadalmi erkölcstan professzora a Meadville (Lombard Teológiai Iskolában. az IVCN Ethies Working Group [IVCN Etikai Munka Csoport]) elnöke és tagja az Egyházak Nemzeti Tanácsa Eco-Justica Munka Csoportjának.

Jaan Gibb Engel fogalmazást és irodalmat tanít Chicago-ban az Illinois Egyetemen.
 

Arne Naess: 
Ecology, community and lifestyle: Outline of an ecosophy
(Ökológia, társadalom és életmód: Ökozófiai vázlat)

Cambridge University Press, 1991. 223. p.
Naess a mély ökológia elismert alapítója és a szemantikának, a tudomány filozófiájának, Gandhi és Spinoza gondolkodásának jó hírű szaktekintélye. A könyv egyben bevezetés a filozófiába és stratégiai, taktikai kézikönyv komoly környezetvédelmi szakemberek számára. Naess alaptétele az, hogy a környezetvédelmi problémák megoldása az emberekre vár -- az emberekre, akiknek értékítéleteket kell hozni olyan konfliktusokban, melyek túlmutatnak a szigorúan értelmezett emberi érdekeken. Így nemcsak egy erkölcsi rendszerre van szükségünk. hanem a világ és önmagunk felfogásának olyan módjára, amely az élet és a természet: valós értékeit magától értetődővé teszi; olyan rendszerre, amely "mélyökológiai elveken" alapul. A könyv arra bátorítja az olvasókat, hogy ismerjék fel saját "ökozófiájukat".


Zöld Hálózat

Az ökológiai kultúra terjesztésére és fejlesztésére vállalkozó szervezetek és intézmények Magyarországon.

A könyv a következő rendszerezésben tartalmazza az ökológiai kultúrával bármilyen formában foglalkozó intézmények ill. csoportok adatait:

-- Kormányzati szervezetek
-- Nem kormányzati szervezetek
-- Alapítványok
-- Oktatási tudományos intézetek
-- Közművelődési intézmények könyvtárak, múzeumok
-- Zöldmédiák
-- Pályázati lehetőségek

A könyv ára: 160,- Ft

Jó lenne, ha a "Zöld Hálózat" valóban működő hálózattá tudna válni ennek az információs fórumát szeretnénk megteremteni ezzel az évkönyvvel, ill. lapunkkal, melynek első számát most a kezében tartja az olvasó. Ezúton is kérjük tehát, hogy a minden évben frissített adatállománnyal megjelenő kötet információit ellenőrizzék, és az esetleges változásokról, illetve új szervezetekről, kezdeményezésekről tájékoztassanak bennünket.

Megrendelésüket illetve észrevételeiket várjuk a Selyemgombolyító címén: 
1035 Budapest, Miklós tér 1. Tel: 180-3420, 180-3424 
Mitró Katalin kiadványszervező